Már Milánót is elérték a fagyos szelek, és nincs is jobb vasárnapi lustizós program, mint bekucorodni az ágyba egy forró teával és felmelegíteni magam a még frissen a fejemben kavargó nyári emlékekkel. Kár lenne letagadni, hogy Szicília teljesen a szívünkhöz nőtt és a két egymás utáni nyarat ott töltve kicsit már az az érzésünk, hogy hazajárunk. Vannak csodálatosan szép helyek a szigeten, de még mindig nem azt mondom, hogy ebben áll az erőssége, vagy, hogy itt lennének a legszebb tengerpartok. Egyszerűen van egy különleges hangulata, ha lehet azt mondani bája, minden apró szépséghibájával együtt, amiért a szívedbe zárod. Na és persze ne felejtsük el, hogy mi Szicílián született barátokkal mozogtunk mindkét nyaralás alatt, így beleláthattunk az autentikus hétköznapokba, és olyan ízeit kóstoltuk meg Szicíliának, amit egy szálloda félpanziójában kétlem, hogy felszolgálnak.  

A csodálatos Taormina

A sziget maga egyébként nagyon színes, köszönhetően annak, hogy népek és hódítók jöttek-mentek az évezredek alatt(főként attraktív természeti adottságainak köszönhetően) és mindegyikük sajátos nyomott hagyott a sziget kultúrájában. Természetesen a legnagyobb hatással a görögök és a rómaiak voltak, de számos arab és spanyol behatás is érte a közel 5 milliós lakosú Szicíliát. Így lehet az, hogy Siracusa-ban, Taormina-n vagy Agrigento-ban számos görög örökséget, templomot, antik színházat találunk. Utóbbiban a Valle dei Templi őrzi a kiváló állapotban megmaradt ókori görög templomokat, amiket aztán később a történelem során volt, hogy a keresztények Isten házaként használtak.

Agrigento - Valle dei Templi 

 Taormina - Teatro Greco

Palermo és Catania, Szicília „nagyvárosai” nyüzsgőek és hangosak, de ahová csak lép az ember csodákra bukkan, úgy, mint például ez a görög színház a belváros szívében.

 Catania - Anfiteatro Romano

A helyiek azt mesélték, hogy Catania-ban mindennél természetesebb, hogy megfordulnak más nációk is, hiszen anno a kikötőbe a világ minden részéről ide érkező kereskedőkkel napi szinten érintkeztek, sőt belőlük éltek. Így ez a furcsa kettőség érezhető Szicíliában: bár elszigetelten élnek Olaszországtól, mégis nagyon tájékozottak, nyitottak és érdeklődőek, sőt beszélnek nyelveket is.  Apropó. Azontúl, hogy a hivatalos nyelv az olasz, a szicíliaiaknak van egy saját nyelvük, amit ha egymás között elkezdenek beszélni, akkor körülbelül úgy érzem magam, mint amikor Fekete Pákót szívatják Balázsék a Morning Show-ban.

Óriási élmény ellátogatni a helyi piacra, ahol egymást túllicitálva kiabálnak az árusok, hogy túladjanak finomabbnál finomabb zöldségeiken és persze a korlátlan mennyiségben elérhető tengeri herkentyűkön. Biztosan nem fogsz tudni ellenállni a forróságban az 1 euróért kapható, friss szicíliai citromból facsart,  tömbből lefarigcsált jégkásával hűsített italnak, a granitának. Hmmmm még most is a számban érzem az ízét!

 Granitaárus Palermo utcáin

Ha valaki eljut egyszer Szicíliába, akkor nem hagyhatja ki az Etna térséget, mert Catania és környéke számtalan izgalmas felfedeznivalót tartogat. Európa egyik legaktívabb vulkánja, a kiszámíthatatlanul szeszélyes nőszemély, Etna meghatározza a térségben élők mindennapjait. Itt úgy élnek az emberek (konkrétan az Etnán is egymást érik a kisfalvak), hogy tudják, bármikor aktivizálódhat a vulkán. Számos kitörés volt az elmúlt évtizedekben is, komolyabb és kevésbé komolyabb, de aki felmegy egy túrára, az láthatja, hogy a természetnek milyen elképesztő ereje van. Ledózerolt hoteleket és fákat láttunk, miközben fekete bazalttal kilométereken át borított területeken haladtunk át jeap-ünkkel. Viszont azt is megtanulták, hogyan lehet ezt az egyedi adottságot hasznosítani, így például Cataniában is, számtalan épületet láthatunk, amiket vulkáni kőzetből vájtak ki.  

 Etna túrán

Nem csak házak építésére, de bútorok, edények készítésére is használják a vulkáni követ, amiket aztán csodálatosabbnál csodálatosabb, tradicionális szicíliai mintákkal díszítenek. Ha ismerősnek tűnnek, ne lepődj meg, a büszkén vállalt szicíliai származású Dolce&Gabbana divattervező páros előszeretettel használja ruháik és kiegészítőik megalkotásánál ezeket a motívumokat.

A szicíliaiak borzasztó kedvesek és befogadóak, és egyből elmesélik, hogy „jajjj hát a Gianluca  a régi szakácsuk Búdapesztre ment dolgozni egy hotelbe”… Viszont akármennyire is jófejek, nem tudnék soha ott élni. A közlekedés az erősen hagy kivetnivalót maga után. Gyakorlatilag csak autóval érhető el minden, nincsenek vonatok vagy buszok. Viszont az autóutak is tragikus állapotban vannak és gyakran indokolatlan sebességkorlátozással (kedvencem autópályán a 20-as tábla minden előzmény nélkül) kergetik őrületbe a türelmetlen, dinamikus vezetéshez szokott magyarokat. Nekem 4 napra volt szükségem, amire elértem arra a szintre, hogy leszarom, hogy nem haladunk, hiszen mégiscsak nyaralni jöttünk. Vagy, hogy egy fárasztó repülőút után órákig kell várnod a bérelt autóra a légkondi nélküli terminálban, mert az ügyintéző 2 percenként hátramegy pletykálni és cigizni. Sajnos van gond a szeméttel is, főleg dél-szicílián láttunk rengeteg elhagyatott szemétdombot az utak mentén.... El kell fogadni, hogy teljesen más a mentalitásuk az ott élőeknek.

Az persze csak egy téves elvárás, ha úgy indulsz Szicíliába, hogy majd látni fogsz igazi, vérbeli maffiózókat! Az utcák nyugodtak, csendesek, hiszen védve vannak a casa nostra által. Téged, mint külföldi turistát pedig végképp nem fognak inzultálni, hiszen a legkevésbé arra van szükségük, hogy felhívják magukra a figyelmet. Bár volt, aki megpróbálta felvenni a harcot a szervezet ellen (érdemes elolvasni a merénylet áldozatául esett Falcone történetét), a szicíliai maffia él és virul és köszöni jól van. A keresztapák nem villognak a pénzzel, csendben, szerény körülmények között élnek, hmmm, nem dörgölik minden lehetséges alkalommal az arcodba, hogy mennyit loptak tőled, nincs helikopterezés vagy ingyen fánk osztogatás. Az is lehet, hogy egy kívülről szerénynek, sőt rossz állapotúnak tűnő ház belülről kacsalábon forgó palota, amiben a nyilvánosságtól elzárkózottan él a család a feje.

Gelato in brios - a kalóriabomba

A híres Caponata, avagy a szicíliai lecsó

Zseniális: kagyló pizzával

A szicíliaiak imádják a hasukat, és sokkal nehezebb ételekkel terhelik meg, mint az itteniek Milánóban. Édes túrókrém, fánkszerű tészta, briósba töltött fagyi, és rengeteg vastagtésztás péksüti, amit esznek a mindennapokban. Olyan zseniális találmányaik vannak, mint a pisztácia fagyiként vagy pesto-ként való felhasználása, az utcán fillérekért árult, mézédes sárgadinnye vagy füge, na és a kertben termő saját citrom és narancs, ami felkerült nálam a lifegoals listára. Biztos, hogy ha szicíliaiak látnak vendégül, akkor kötelező megkóstolnod a cannolo nevű édességet. Híresek az olívabogyó termelésükről és kb még az autópályát is benövik a virágoktól roskadozó, álomszép leander virágok.

Visszazökkenek a valóságba, kezd sötétedni és a teám is kihűlt. Hiányzol, Szicília!